A szervezetek alkalmazottai munkájuk során a munkaadó különféle anyagi és anyagi értékeit használják. Valamilyen okból elveszhetnek, megsérülhetnek vagy elhasználódhatnak használat előtt. Azokban a helyzetekben, amikor ez a vagyonnal való gondatlan attitűd, a munkavállalói gondatlanság vagy más elfogult okok miatt történt, a munkáltatónak joga van kártérítést követelni a munkavállalótól, és felelősségre vonni.
A felelősség általános fogalmai
Az orosz munka törvénykönyve külön fejezetben határozza meg a munkaszerződésben részt vevő felek felelősségének (MO) fogalmát, jellemzőit és feltételeit. E törvény forrása szerint a munkáltató vagy a munkavállaló köteles megtéríteni a munkaszerződés másik félének okozott károkat. Ebben az esetben a felelősség csak akkor áll fenn, ha több feltétel egyidejűleg létezik:
- vagyoni veszteség fennállása;
- jogellenes tétlenség vagy cselekvés a kórus részéről;
- bűntudat jelenléte;
- okozati összefüggés fennállása az okozó cselekedete és az ebből eredő kár között.
A felelősség mértékét és jellemzőit egy munkaszerződés határozhatja meg azzal a feltétellel, hogy a munkavállaló által a munkáltatónak nyújtott garanciavállalás nem lehet magasabb, mint a törvény által megállapított, és a szervezet alkalmazottjának a munkavállalói felelőssége alacsonyabb. Azt is meg kell jegyezni, hogy a felek mindegyikének bizonyítania kell a számára okozott kár összegét.
A munkaszerződés kár megsértése esetén a felek nem mentesülnek a felelõsség alól.
Az Orosz Föderáció munkajogában az MO a következő típusokra oszlik:
- A felelős személytől függően: a munkavállalói és a munkáltatói igazgatóság.
- Az alanyok számától függően: egyedi MO és kollektív MO.
- A kötelezettségek terjedelmétől függően: A munkavállalók számára általános szabály a teljes MO, a munkavállalók számára az alacsonyabb MO, a munkavállalók számára az alacsonyabb MO, a kivételes esetekben a munkaadók esetében a megnövelt MO.
A munkáltató munkatársa előtt
Abban az esetben, ha az anyagilag felelős személy-munkáltató jogellenesen elveszi a munkavállaló munkaképességét, köteles a munkavállalónak meg nem fizetett jövedelmet visszatéríteni. Ilyen kötelezettség olyan helyzetekben merül fel, amikor a jövedelmet nem a következők miatt kapják meg:
- valamely személy jogellenes eltávolítása a munkából, elbocsátása vagy más állásba történő áthelyezése;
- a munkafüzet idő előtti kiadása, az abban helytelenül beírt információk;
- a munkaügyi vitarendező testület vagy az állami munkaügyi felügyelő nem időben végrehajtott vagy nem teljes mértékben végrehajtott határozata a munkavállaló korábbi munkahelyén történő visszahelyezéséről.
A munkáltató, mint pénzügyileg felelős személy köteles teljes egészében megtéríteni a munkavállaló vagyonának okozott károkat. Ezen túlmenően az ilyen károk összegét olyan piaci árak alapján számítják ki, amelyek az adott területen a kártérítés időpontjában érvényesek. Abban az esetben, ha a munkavállaló anyagi károkat szenved, megfelelő kérelmet küld a munkáltatójának, aki ezt 10 napon belül megvizsgálja és döntést hoz. Ha a munkáltató ítéletével nem ért egyet, vagy ha a kérelemre az előírt határidőn belül nem válaszol, a munkavállalónak joga van pert indítani a bírósághoz.
Ha a munkáltató megsérti a fizetések kifizetésének határidejét (szabadság, fizetés, elbocsátás vagy csökkentés miatt járó fizetések), akkor a kamatot fizeti ki. A kamatnak ebben az esetben az Orosz Föderáció Központi Bankjának abban az időben érvényes refinanszírozási kamatlába legalább 1/300-nak kell lennie, a nem időben kiadott összegekből. Díjakat számolnak a fizetés késedelmének minden naptári napjáról (a visszaszámlálást az esedékes fizetési határidő utáni következő naptól a tényleges kibocsátás napjáig tartják). Ezt a kompenzációt kollektív szerződés és / vagy munkaszerződés növeli. A munkavállalónak kamatfizetési kötelezettsége a munkáltató hibájának fennállásától függetlenül merül fel.
A munkavállalónak okozott erkölcsi károkért egy munkaadói államtitkár is található. Méretét a bíróság vagy a felek megállapodása határozza meg.
A munkavállaló a munkáltató előtt
A vállalkozás alkalmazottjának a munkaadóval szemben fennálló anyagi felelőssége az első kötelessége a másodiknak a közvetlen tényleges kár megtérítésére. Ez a fajta veszteség a szervezet vagyonának tényleges csökkenését vagy annak állapotának romlását jelenti (ideértve a bérlő által birtokolt harmadik személyek vagyonát is, ha a biztonságáért felelõs), valamint azt, hogy a társaságnak költségeket vagy kiegészítő kifizetéseket kell viselnie az ingatlan megvásárlásához vagy helyreállításához, vagy a munkavállalók által harmadik személyek által okozott veszteség kompenzálása.
Milyen helyzetekben jár a munkavállaló pénzügyileg felelős személyként? Értéktárgyak hiánya, irodai berendezések, eszközök, anyagok, szállítás károsodása, valamint a sérült vagyon javításának költségei, pénzbírság, az idővel kifizetett összegek kényszerített leállás vagy a távolmaradás közvetlen valós károkat jelent, ami azt jelenti, hogy ezekben az esetekben MO fordul elő. A nem kapott jövedelem nem tartozik beszedés alá (elmaradt nyereség).
Olyan esetek, amikor nem fordul elő MO munkavállaló
A munkavállalói felelősségbiztosítást kizárják, ha a kár az alábbiak eredményeként következik be:
- leküzdhetetlen körülmények (természeti tényezők - árvizek, hurrikánok, stb., technogén tényezők - tüzek, balesetek stb., a közélet tényezői - háború, járványok stb.);
- természetes (normál) gazdasági kockázat;
- szükséges védelem;
- rendkívüli szükségesség (ártalmasság elkerülése érdekében, amely közvetlenül veszélyezteti az egyént, valamint az okozó okait, a társadalom és az állam érdekeit, amelyeket törvény védi, olyan esetekben, amikor ezt a veszélyt más eszközökkel nem lehetett kiküszöbölni);
- a munkaadó által a vagyontárgyak tárolására vonatkozó megfelelő feltételek megszervezésére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése a munkaadó által.
A rendes gazdasági kockázat olyan helyzeteket foglal magában, amikor:
- a munkavállaló kötelezettségeit megfelelően elvégezte a kár megelőzésére irányuló intézkedések elfogadásával, gondosság és diszkréció megnyilvánulásával;
- a kitűzött feladatokat egyébként nem lehetett volna elérni;
- a tevékenységek összhangban voltak a modern tapasztalatokkal és ismeretekkel;
- a kockázat tárgya az anyagi jólét volt, nem pedig az emberi egészség és élet.
Egy pénzügyileg felelős személy-munkavállaló elkerülheti az MO-t abban az esetben, ha munkáltatója teljes mértékben megtagadta a neki okozott károk behajtását. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve előírja a munkáltató jogát is, hogy csak részlegesen követelje meg kártérítés egy dolgozóval.
Korlátozott és teljes MO
A munkavállaló a saját átlagos havi jövedelme alatt felel a kárért. Egy ilyen munkavállaló jövedelmét az elmúlt 12 hónapban számítják az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve általános szabályai szerint. A munkavállaló átlagbérét meghaladó összeget nem kell megfizetni, kivéve azokat az eseteket, amikor a személy teljes mértékben pénzügyi felelősséggel tartozik. Ebben az esetben nem egy korlátozott MO-ról beszélünk, hanem egy teljes MO-ról.
A munkavállaló teljes felelőssége a munkáltatónak okozott közvetlen tényleges kár teljes mértékű megtérítése. Ez a fajta MO akkor fordul elő, ha:
- amikor az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve vagy más szövetségi törvény alkalmazottainak megbízzák a kötelezettségeik teljesítése során felmerült károk teljes megtérítésének kötelezettségét;
- olyan dolgok hiánya, amelyek olyan értékeket mutatnak, amelyeket írásbeli szerződés alapján a munkavállalóra bíztak vagy átadtak neki egy egyszeri okmány alapján;
- szándékos kár;
- károkat okozhat kábítószerrel, alkohollal vagy más mérgező anyagokkal való mérgezés során;
- bűncselekmény vagy közigazgatási szabálysértés által okozott kár;
- ha a pénzügyileg felelős személy állami, kereskedelmi, hivatalos vagy egyéb titkot rejlő információt tett közzé;
- olyan károk, amelyek nem a munkavállaló feladatainak teljesítése idején (például egy vállalati autó károsodása, amikor azt munkaidőn kívül használták).
A 18 év alatti személyek teljes felelőssége csak számukra szándékos károsodás, valamint kábítószer, alkohol vagy mérgező anyagok által okozott mérgezés vagy bűncselekmény vagy közigazgatási bűncselekmény eredményeként okozott károkért felelős.
Teljes MO-szerződés
A teljes felelősségről írásbeli megállapodások csak olyan személyekkel köthetők, akik már elérték a teljes életkorukat, és közvetlenül használják vagy karbantartják a szerződés tárgyát képező tárgyi eszközöket.
A teljes MO-t viselő pénzügyi felelősséggel rendelkező személyek pozícióit a munkahelyek és munkavállalói kategóriák speciális listája tartalmazza, amelyekkel a teljes MO-val kapcsolatos megállapodásokat lehet megkötni és meg kell kötni (az Orosz Föderáció Munkaügyi Minisztériumának 2002. december 31-i rendelete, 85. szám). E dokumentum szerint ezek közé tartoznak például:
- pénztárosok és ellenőrök, eladók és kereskedők;
- vezetők és helyetteseik a kereskedelem, közétkeztetési szervezetek, fogyasztói szolgáltatások, szállodák területén;
- vezetők és helyetteseik, szakemberek, akiknek a munkája a pénz, értékpapír letétkezelésével, vizsgálatával, hitelesítésével, megsemmisítésével kapcsolatos;
- bankjegyek, nemesfémek, értékpapírok, érmék eladásában vagy vásárlásában részt vevő szakemberek;
- a listában felsorolt egyéb hozzászólások.
Pénzügyilag felelős személy foglalkoztatása
Pénzügyi szempontból felelős személy munkahelyi felvételéhez szükségszerűen hozzá kell magyarázni az adott személy munkakörülményeit. A leltár és a monetáris értékek fenntartásával kapcsolatos munkát kezdő munkavállalónak a munkáltatónak biztosítania kell azok helyes átadását.
A teljes egyéni szerzõdésrõl szóló szerzõdés megkötését követõen a fej végzést ad pénzügyi felelősséggel bíró személy kinevezésérõl, ha egy ilyen kötelezettséget helyi jelentõségû szabályozási aktus, munkaszerzõdés vagy kollektív szerzõdés ruház fel rá.
Kollektív MO
Az Orosz Föderáció munkajogában az alanyok számától függően kétféle polgári védelem létezik: egyéni felelősség és kollektív felelősség.
A brigád (kollektív) felelősség akkor jön létre, amikor a munkavállalók közösen végeznek bármilyen tevékenységet a joghatóságukhoz átadott értékek tárolásával, értékesítésével, feldolgozásával, szállításával vagy egyéb felhasználásával, feltéve, hogy nem lehet megkülönböztetni az egyes munkavállalók felelősségét a kárért és kösse vele a kártérítési megállapodást teljes egészében. A moszkvai régió elkerülése érdekében az anyagilag felelős személyeknek magántulajdonban kell bizonyítaniuk ártatlanságukat.Azoknak a munkáknak a listáját, amelyek során a brigád önkormányzati védelmet be lehet vezetni, valamint a teljes kollektív katonai védelemmel kötött megállapodás formáját az Orosz Föderáció Munkaügyi Minisztériuma 2002. december 31-i, 85. számú határozata határozza meg.
Az ilyen típusú felelősségvállalással írásbeli szerződést kell kötni a munkáltató és a brigád összes tagja között. Anyagi értékek tárolásra kerülnek egy előre meghatározott embercsoport számára, amelyre teljes MO-t rendelnek a hiányukhoz. A megállapodás meghatározhatja az egyes résztvevők bűntudatát.
Miután megállapodást kötöttek a kollektív védelmi szervezetről, a vezetőnek megbízást kell kiadnia pénzügyileg felelős személy kinevezésére.
A kár meghatározása és leltár
A munkaadónak a vagyonkárosodás vagy veszteség esetén bekövetkezett kárát a tényleges veszteségek alapján kell meghatározni. Ennek meghatározására a társaság éves vagyonellenőrzést és szükség esetén nem tervezett ellenőrzéseket végez, valamint a pénzügyi felelősségteljes személy jelentését is felhasználja.
A munkáltatónak jogában áll bizottságot összehívni egy speciális leltár lebonyolítására, amelynek összetételét a szervezet vezetése külön megrendeléssel hagyja jóvá. Az ilyen ellenőrzés eredménye lehet hiány (a hiányról szóló okmány készül) vagy anyagi kár (hibás nyilatkozatot készítenek) nyilvánvaló ténye, amelyért a pénzügyileg felelős személy felelős. A társaság raktárát, az összes vagyont a 119н számú készletkészlet elszámolásának módszertani útmutatója szerint ellenőrzik. Ezt a dokumentumot 2001. december 28-án hagyták jóvá.
A hasonló és az egyik kötelező eljárás (a tervezett ellenőrzésekkel és a gyanúsított lopások ellenőrzésével együtt) egy leltár, ha egy anyagilag felelős személy megváltozik. Egy személy MO változása történhet például elbocsátása vagy egy alkalmazott halála miatt.
Ha veszteséget észlelnek, akkor a károkat a kár időpontjában a térségben érvényes piaci árak alapján számítják ki. Ugyanakkor az ingatlan értéke nem lehet alacsonyabb a számviteli dokumentációban feltüntetettnél, figyelembe véve annak értékcsökkenését.
A munkavállalónak joga van személyesen jelen lenni az éves leltár során vagy abban az időpontban, amikor megváltozik a vállalkozás vagyonáért vagy azok átruházásáért pénzügyileg felelős személy. Ha nem ért egyet az ellenőrzés eredményével, a pénzügyileg felelős személy fellebbezheti ezt a határozatot. Az ellenőrzés eredményei alapján a munkavállaló köteles írásbeli magyarázatot szolgáltatni a munkáltatónak az azonosított károkról, és a munkavállaló megtagadása esetén a megfelelő jelöléssel rendelkező aktust kell készíteni.
kártérítés
Ha az MO korlátozza az átlagbér összegét, a kárnak az okozótól történő behajtását kezelési utasítás alapján kell elvégezni. Ilyen végzést legkésőbb az okozott kár összegének végleges meghatározásától számított egy hónapon belül lehet kiadni.
Ha a megbízásnak a munkáltató általi kiadásának határideje lejárt, vagy a munkavállaló megtagadja a kártérítés fizetését, és a fizetendő összeg több, mint egy alkalmazott átlagos jövedelme, a beszedést csak bíróság útján lehet megtenni.
A felek megállapodása alapján a kár megtérítése részletekben történhet. Ebben az esetben a munkavállaló írásbeli kötelezettségvállalást ír alá, amely tartalmazza a fizetési feltételeket. A munkáltató beleegyezésével a kár megtéríthető úgy, hogy a munkavállaló a hiányzó vagy azzal egyenértékű vagyonnal ruházza át neki a kár után.
Azokban a helyzetekben, amikor a munkavállalót a munkavállalói megállapodás vagy képzési szerződés által a szervezet rovására megállapított időszak lejártát megelőzően elbocsátják, a munkavállalónak vissza kell térítenie a vállalkozás képzéséhez kapcsolódó költségeit. Az ilyen visszatérítést a végzettség utáni idő arányában kell kiszámítani.
A fentiekből következik, hogy a jogállamiság a lehető legnagyobb mértékben garantálja a munkáltató vagyonának biztonságát az ő számára okozott kár megtérítésével, és elősegíti a munkavállaló védelmét a munkáltató jogellenes cselekedeteivel szemben az anyagi kifizetésekkel kapcsolatban.
