Art. 56 Az Orosz Föderáció polgári perrendtartása. Bizonyítási kötelezettség

A bírósági eljárás keretében a követelések és kifogások bizonyításának kötelezettsége minden felet terheli, ha a törvény másként nem rendelkezik. Ebben az esetben az ügyben eljárást felhatalmazott személy meghatározza azokat a körülményeket, amelyek véleménye szerint a folyamat szempontjából jelentősek. A bíróság meghatározza azt is, melyik oldalról kell bizonyítaniuk, és vitatja a tényeket. Ez a rendelkezés azon körülményekre is vonatkozik, amelyekre a felek nem hivatkoztak. Ezeket a szabályokat a 20. cikk határozza meg. 56 Az Orosz Föderáció polgári perrendtartása. Fontolja meg részletesebben alkalmazásának jellemzőit.

Általános információk

Annak ellenére, hogy a művészet. Az Orosz Föderáció polgári perrendtartási törvénykönyve (új szöveg) a bíróság nem halaszthatja el a kérelem elfogadásának határozatát, amíg az érdekelt felek nem igazolják. A jogszabály meghatározza azon személyek körét, akikre vonatkozik a figyelembe vett norma. Különösen az Art. A polgári perrendtartás 56. cikke (1. része) vonatkozik az eljárás közvetlen résztvevőire (felperes és alperes), harmadik felekre, hatóságokra, tisztviselőkre, akik más jogalanyok védelme érdekében kérelmet / petíciót nyújtottak be, valamint az ügyészre.

árnyalat

A különleges eljárás szabályai szerint figyelembe veendő, jogi szempontból jelentős tények megállapításával kapcsolatos ügyekben az érintett feleknek bizonyítékokat kell szolgáltatniuk annak igazolására, hogy nem képesek beszerezni a szükséges dokumentumokat vagy visszaállítani az elveszett cselekedeteket. Ugyanakkor nem zárjuk ki a bíróság azon jogát, hogy saját kezdeményezésére kérje ezeket az anyagokat.

Art. 56 Az Orosz Föderáció Polgári perrendtartása, megjegyzésekkel

A felek olyan dokumentumokat és információkat nyújtanak be, amelyek alátámasztják nemcsak a hivatkozott tényeket, hanem azokat is, amelyeket a bírónak az adott típusú ügyhöz fűződő érdekei alapján meg kell határoznia. Példa erre az egészségkárosodás iránti igény. A munkáltató csak akkor mentesíthető a munkavállaló által elszenvedett kár megtérítésére vonatkozó kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a következmények nem az ő hibájából származnak. Ezt a rendelkezést a cikk tartalmazza. 1064 polgári törvénykönyv. Kivétel a kár magas veszély forrása. Ennek megfelelően az Art. Az Orosz Föderáció polgári perrendtartása nem a felperesre, hanem az alperesre - a munkáltatóra - vonatkozik. Ugyanakkor az áldozatnak anyagokat és információkat kell szolgáltatnia, amelyek igazolják, hogy a kár szakmai feladatainak teljesítése során merült fel.

Megfelelés a valósággal kapcsolatos információknak

Az Art. A polgári törvénykönyv 152. cikke (1. szakasz) értelmében az alperes köteles bizonyítani a terjesztett információk pontosságát. A felperesnek viszont bizonyítékot kell szolgáltatnia az információk nyilvánosságra hozataláról, valamint a megrontó jellegükről. Ugyanakkor a fenti norma 1. szakasza értelmében, amikor egy állampolgár, akinek a médiában valótlan adatokat közölt, és sérti az érdekeit, vitatja a kiadványra adott válasz szerkesztői megtagadását, a felperes bizonyítja, hogy ezek az anyagok sértik jogait. Az Art. Az emberi jogok védelméről szóló egyezmény 10. cikke, valamint a 10. cikk Az Alkotmány 29. cikke szerint a méltóság, a becsület és az üzleti hírnév védelmével kapcsolatos ügyekben a bíróságoknak különbséget kell tenniük a ténybeli nyilatkozatok között, amelyek hitelessége ellenőrizhető, valamint a véleményeket, értékítéletek és ítéletek, amelyek nem bírósági védelem tárgyát képezhetik. Az utóbbi valóságának való megfelelés bizonyítása rendkívül problémásnak tűnik. Ennek megfelelően az Art. 56 GIC.

Fontos pont

A méltóság, az üzleti hírnév és a becsület védelmével kapcsolatos ügyek mérlegelésekor figyelembe kell venni, hogy mivel az adott körülmények között a Az eljárás szempontjából jelentős polgári törvénykönyv 152. §-a, amelyet a bírónak meg kell határoznia a kereset elfogadása és a tárgyaláshoz szükséges anyagok előkészítése során:

1. A felperest érintő adatok terjesztésének ténye.
2. Az információ diskreditáló jellege.
3. Az információk inkonzisztenciája a valósággal.

Ezen jelzések egyikének hiányában a követelés nem teljesül.

Elévülési idő

A h. 2 cikkben. 56 A GIC megállapította a bíróság jogát, hogy vita tárgyává tegye az eljárás szempontjából jogi jelentőséggel bíró körülményeket. Ez a szabály azonban nem vonatkozik az elévülési időre. Ennek oka az anyagi jogi különös szabály létezése (a Ptk. 199. cikkének 2. része). Az elévülési idő alkalmazását csak azzal társítja, hogy ezt a vita fél kijelenti-e. Ilyen körülmények között a bíróság nem alkalmazhatja az 1. cikk (2) bekezdését. 56 a GIC és saját kezdeményezésére vitatja meg ezt a kérdést.

emellett

A művészeti szabályok: Nem vonatkoznak a menekültként való elismerést kérelmező jogalanyokra. 56 GIC. Nem szabad bizonyítékot szolgáltatnia az állandó lakóhelyről való távozása kényszeréről. Ennek a jogalanynak csak az illetékes hatóságokat kell értesítenie a kérelmének megfontolásához szükséges információkról.

vélelmek

A polgári eljárásban bekövetkezett bizonyítéknak nevezik az eljárásban részt vevő felek és a bíróság jogszerű tevékenységeit a vita körülményeire vonatkozó jogi jelentőséggel bíró információk meghatározása, megszerzése, tanulmányozása és értékelése céljából. A törvény által meghatározott formában hajtják végre. A bizonyítékok célja az ügy rendezése, ésszerű és törvényes bírósági aktus elfogadása. A vizsgált szabály első részében megállapításra kerül, hogy mindkét félnek bizonyítékot kell szolgáltatnia azokról a körülményekről, amelyekre hivatkozik, és amelyeken követelései és kifogásai alapulnak. Ezenkívül fenntartást fűztek ahhoz, hogy a jogszabályokban más szabályokat is előírhassanak. Például a feltételezések (feltételezések) vannak közöttük. Nagyon változatosak és nagyon sokak. Ezek a társadalomban széles körben elterjedt feltételezéseken alapulnak, hogy meglehetõsen nagy valószínûséggel állnak fenn konkrét tények. Az irodalomban a leggyakoribb a feltételezések:

1. A polgár integritása.
2. Az adós hibája.
3. Anyaság / apaság.
4. A megsemmisített bírósági határozatok érvényessége.

A jogi feltételezéseket mindig a jogi normák rögzítik. Lehetnek jelen mind a polgári perrendtartásban, mind az anyagi jogi rendelkezésekben. Ebben a jogi feltételezések különböznek a tényleges feltételezésektől. Más szavakkal, a bizonyítékokon alapuló tevékenységeket szabályozó különös rendeleteket tartalmaznak különféle rendeletek. Az ilyen szabályok valójában törlik vagy megváltoztatják az általános szabályokat. Általában a bizonyítékok kísérik minden jogi eljárást. A keresetlevélnek még a keresetlevél benyújtásakor csatolnia kell a követelését igazoló dokumentumokat.