Az ügyleteket, a szerződések fogalmát, típusait, érvényességi feltételeit a Ptk. Határozza meg. A kódex meghatározza a kapcsolatokban részt vevő felek kötelezettségeit és jogi lehetőségeit. A jogszabályok előírják azokat a körülményeket, amelyekben felmerülnek, megváltoznak és megszűnnek, valamint ezen események következményeit. Nézzük meg részletesebben, mi tranzakciók, tranzakciók típusai, a valóság feltételei. 
Általános információk
Általában a tranzakciókat jogi személyek és állampolgárok cselekedeteként értjük, amelyek célja a jogok és kötelezettségek megjelenése, megszűnése és megváltoztatása. Ez a meghatározás a következőben található: Art. 153 CC. A kapcsolat minden résztvevője konkrét eredményt akar. A tantárgyak által elvégzett tevékenységekből megismerhető az adott szándék. Annak érdekében, hogy a résztvevők akaratát kölcsönösen megismerjék, és hogy harmadik felek számára is ismertté váljanak, azt külsőleg kell kifejezni.
Az akarat kifejezése
A tranzakció alanyai belső szándékának külső kifejezésének nevezzük. Az akarat szerint ötlet alakul ki a kapcsolat tartalmáról. A törvény többféle lehetőséget biztosít a szándékok kifejezésére. Tehát az akarat kifejezése közvetlen lehet. Ebben az esetben a tranzakciók résztvevői írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatokat tesznek. Más esetekben az akaratot párhuzamos tevékenységek fejezik ki. Rájuk levonhatjuk bizonyos szándékok jelenlétét. Harmadik esetben az akaratot csendben fejezik ki.
besorolás
A tranzakciók lehetnek egy-, két- vagy többoldalúak. Az utolsó két kategóriát szerződésnek nevezzük. Az egyoldalú tranzakciók azok, amelyeket egy gazdálkodó egység akarata alapján kötnek. Ugyanakkor legalább két ember vesz részt ilyen kapcsolatokban. Például az egyes anyagi javak megszerzésére vonatkozó meghatalmazás megadása egyoldalú ügyletként működik. Jogi lehetőségek és kötelezettségek merülnek fel mind az ügyvéd, mind az ügyvéd számára.
A kétoldalú tranzakciók két vagy több személy megállapodott akaratát fejezik ki, multilaterális - kettőnél több résztvevőt. Ez utóbbi például magában foglalja a három kereskedelmi szervezet közötti megállapodást a közös tároló építéséről. A tranzakciók elvont és okozati is lehetnek. Ez utóbbiakban alapjuk egyértelműen a tartalomból következik. Például adásvételi szerződés. A cél elérhetetlensége vagy jogellenessége esetén az ilyen megállapodásokat érvénytelennek kell tekinteni. Az absztrakt szerződésekben az alapot elválasztják a tartalomtól. Például számla kiállítása. Érvényessége nem függ attól a tranzakciótól, amelyben kiadták.
A következmények
Az események bekövetkezésének vagy megszűnésének, egy esemény következményeként bekövetkező vagy nem bekövetkező feltételeinek megfelelően az ügyleteket feltételes és feltétel nélküli részekre osztják. Az elsőket viszont azokba sorolják, amelyeket felfüggesztő és hátrányos feltételek mellett követnek el. Ez utóbbi keretében a kötelezettségek és a jogi lehetőségek megszűnése olyan körülménytől függ, amelyre vonatkozóan nincs egyértelmű, hogy megtörténik-e vagy sem. Kötelezettségvállalás felfüggesztő állapot A tranzakciók azt sugallják, hogy a résztvevők ilyen kötelezettségvállalások és jogok kialakulását idézik elő.
Egyéb típusok
Attól függően, hogy az egyik résztvevő kötelezettsége megfelel-e egy másik ellentétes kötelezettségének, az ügyleteket ingyenesen és bonyolultan kell felosztani.Ha csak a felek megállapodása elegendő a kapcsolatok kialakulásához, akkor konszenzusosnak hívják őket. Ha szükséges az ingatlan további átruházása, akkor a tranzakció valós. Ilyen például az ajándék-, kölcsön-, stb. A fentiekben említett akarat kifejezése orális lehet. A jogszabály az ilyen ügyletek két típusát írja elő:
- Végrehajtható közvetlen végrehajtás során.
- Más írásbeli ügylet alapján, ha sem a törvény, sem más szabályozási aktus, vagy a felek közötti szerződés nem ír elő kötelező írásbeli formát.
A papíron elkészített szerződések közjegyzői hitelesíthetők, vagy utólagos regisztrációt igényelhetnek.
Tranzakciók: koncepció, formák, a valóság feltételei
A jogszabályok bizonyos követelményeket írnak elő, amelyek a megállapodások feleire nézve kötelezőek. A polgári jogban az ügylet érvényességének a következő feltételei vannak:
- A tartalom jogszerűsége. A szerződésnek meg kell felelnie a jelenlegi eljárásnak, nem szabad ellentmondani a törvénynek, más szabályozási dokumentumoknak.
- Az alanyok jogi és cselekvőképessége. A tranzakciók érvényességének fogalma és feltételei szorosan összefüggenek a résztvevők képességeivel és képességeivel. Az első követelmény a szervezetekre, az állami és önkormányzati szervezetekre, az államra vonatkozik. Képességeiket korlátozhatja a dokumentáció vagy a törvény. A cselekvőképesség követelménye a polgárokra vonatkozik. Az ügyfeleknek nagykorúaknak kell lenniük, tisztában kell lenniük a felelősséggel és a következményekkel, képeseknek kell lenniük kötelezettségvállalásra és jogaik gyakorlására. Ilyen esetekben külön korlátozásokat írhat elő törvény.
- Az akarat egységét és kifejezését. Ha hiányzik, akkor az ügyletet akarathelyettes útján kell megkötni. Vitatható vagy érvénytelen lehet. Mindenesetre az ügylet érvénytelen a bíróság határozatával (az első esetben), vagy attól függetlenül (a második esetben). A akaratbeli helytelenség kifejezése abban állhat, hogy hiányzik. Például egy alany fizikai kényszer alatt kötött üzletet. Az akarat kialakulhat olyan tényezők hatására is, amelyek megzavarják a képződés normális folyamatát (például megtévesztés).
- A tranzakciók meghatározott formájának való megfelelés. A tranzakciók érvényességi feltételei ebben az esetben általánosak és speciálisak. Ha a jogszabályban meghatározott mintát nem tartják be, a megállapodást jogellenesnek kell tekinteni. Ha a szerződést egyszerűen nem papíron kötik, a szankció abban áll, hogy nem lehet hivatkozni egy tanú vallomására.
Ezek a tranzakciók érvényességének alapvető feltételei.
Érvénytelen tranzakciók
Az ilyen kapcsolatok nem eredményeznek tartalmuknak megfelelő jogi következményeket. Ha a polgári jogi ügyletek érvényességének feltételei nem teljesülnek, akkor kötelezettségek és lehetőségek nem merülnek fel, nem szűnnek meg és nem változnak, kivéve azokat, amelyek jogellenességgel kapcsolatosak.
A megállapodás érvénytelensége
A gyakorlatban a tranzakciók érvényességének feltételei nem mindig teljesülnek. A polgári jogban megállapították az illegális szerződések besorolását. Lehetnek semmisek vagy megtámadhatók. Ezt a szétválasztást a Art. 166 A polgári törvénykönyv 1. cikke. Az érvénytelen tranzakciók érvénytelenek azok megkötésének időpontjában a jogszabályok miatt. Ebben a tekintetben a jogellenesség elismeréséhez nincs szükség bírósági határozatra. Az érvénytelen tranzakciókat nem lehet végrehajtani. Minden érdekelt fél hivatkozhat jogellenességre, kérve a bíróságon, hogy alkalmazza a vonatkozó következményeket az ilyen megállapodásokra.
Ezzel párhuzamosan figyelmet kell fordítani az 1. cikk (2) bekezdésére. 166 Polgári Törvénykönyv. Ha a tranzakciók érvényességének egyik vagy másik feltétele nem teljesül, a polgári jog előírja annak a bíróságnak a lehetőségét, hogy saját kezdeményezésére megállapítsa az érvénytelenség tényét a megfelelő következményeket a résztvevőkre.Annak a ténynek köszönhetően, hogy egy ilyen megállapodás nem eredményez változásokat, eseményeket vagy eseményeket a kötelezettségek megszűnése és a jogi lehetőségek miatt a szerződést csak annak megkötésének pillanatától lehet törvénytelennek nyilvánítani. Ebben az esetben a jogszabály kivételes eseteket állapított meg az Art. 171-172 polgári törvénykönyv. Bizonyos körülmények között a bíróságnak jogában áll érvényes és érvénytelen ügyletet elismerni.
Vitatott szerződés
Ilyen tranzakcióknak nevezzük azokat, amelyek megkötésének időpontjában az érvényes megállapodásokra jellemző jogi következményekkel járnak. Ezek azonban instabilok, mivel a törvény által meghatározott személyek körének kérésére megtámadhatók. A kapott eredmény teljesen törölhető. Ennek oka az a tény, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének értelmében A polgári törvénykönyv 167. cikke értelmében az érvénytelen ügylet a megkötésének pillanatától ilyenvé válik. Az ezzel kapcsolatos bírósági határozat visszamenőleges hatállyal bír, ha a megállapodás tartalmából nem következik, hogy azt csak a jövőre lehet felmondani.
A következmények
Az ügyletek érvényességének és érvénytelenségének feltételei eltérő jogi eredményeket tartalmaznak. A teljesen vagy részben teljesített szerződésekre vonatkozó, a törvény követelményeivel ellentétes jogi következményeket a 2. cikk határozza meg. 167-169 polgári törvénykönyv. A rokkantság indokai szerint különböznek egymástól. A legtöbb esetben a következmények azzal járnak, hogy meghatározzák a tárgyak sorsát, amelyet a résztvevők a megkötött megállapodás alapján kaptak.
kárpótlás
Ez egy általános szabály, amely szerint a szerződés megkötésekor megkötött ügylet sorsát úgy határozzák meg, hogy az ügylet érvényességének feltételeit nem tartják be. Az újjáépítés magában foglalja a résztvevők kölcsönös visszatérését. Ha ezt nem lehet természetben megtenni, ideértve azt is, amikor a beérkezett összeget az ingatlan felhasználásában, a nyújtott szolgáltatásban vagy az elvégzett munkában fejezik ki, a jogszabályok pénzbeli kompenzációt engedélyeznek. Néhány olyan szerződésre, amelyet az ügylet érvényességének valamely feltételének nem teljesítése esetén kötnek, más szabályok vonatkoznak:
- Egyoldalú visszatérítés. Ez csak egy ártatlan résztvevő inicializálását jelenti. Ezt úgy hajtják végre, hogy visszatérnek hozzá, amit ő tett a szerződés alapján. Ezenkívül a törvény előírja az elkövető visszafizettetését az állam javára, amelyet megkaptak vagy tartoztak neki.
- A visszatérítés megelőzése. Ebben az esetben minden, amit a szerződő felek kaptak, az állam javára behajtásra kerül, valamint a hiányos teljesítés esetén is esedékes.
Ha az ügylet érvényességének fenti feltételeinek bármelyikének nem teljesítése esetén megkötött megállapodásból következik, hogy az csak a jövőre szól, akkor a bíróság a következő időszakra hatályát veszti. Ebben az esetben minden, amit kapott, a résztvevők marad. A szerződést azonban nem lehet további végrehajtásnak alávetni. 
Fontos pont
Érdemes megjegyezni, hogy az 5. cikkben említett következmények A Polgári Törvénykönyv 167. és 169–179. Cikke alkalmazandó a két- és többoldalú megállapodásokra. Ha az egyoldalú ügylet érvényességének feltételei nem teljesülnek, a bíróság a 10. Cikk rendelkezéseit alkalmazza 60 Az indokolatlanul megszerzett vagyon visszatérítéséről szóló polgári törvénykönyv.
Elévülési idő
Ezeket a 20. cikknek megfelelően határozzák meg. 181 Polgári Törvénykönyv. A semmis ügylet jogellenességének következményeinek alkalmazásának elévülési ideje 10 év. A számítást attól a naptól számítják, amikor a megkötött szerződés végrehajtása megkezdődött. Az ügylet vitathatónak nyilvánítása és a vonatkozó következmények alkalmazása tekintetében az elévülési idő 1 g. A következő napon kezdődik:
- A fenyegetés vagy erőszak megszüntetése (a 179. cikkben előírt szerződések esetén).
- Amikor a felperes megismerkedett vagy tudomást szerezhet a megállapodás érvénytelenítésének alapjául szolgáló körülményekről (egyéb vitatott ügyletek esetén).
Art. 179 GK
E cikk rendelkezései vonatkoznak fenyegetések, erőszak, csalás hatására megkötött szerződésekre, az egyik résztvevő képviselőjének rosszindulatú megállapodása esetén vagy nehéz körülmények miatt. Ilyen ügyletekben a párt akaratának kifejezése nem egyezik meg annak valódi szándékával, vagy az áldozatot teljes mértékben megfosztják attól a lehetőségtől, hogy maga szabad akarata és személyes érdekei alapján viselkedési cselekedeteket hajtson végre. Kötöttnek nevezzük egy olyan megállapodást, amely abban az esetben jött létre, amikor az egyik résztvevőt egy nehéz helyzet miatt erre kényszerítették, ami egy számára teljesen kedvezőtlen eredményt jelent. Ilyen esetekben a másik fél tisztában van a helyzettel, és saját érdekei szerint használja fel. Az ilyen ügyleteket a bíróság az áldozatok kérelmére érvénytelenítheti. Ennek következményei egyoldalú visszatérítés. Ezenkívül a bíróság az áldozatnak valódi károk megtérítését is beszámíthat az áldozatokra.
